Skip to Content

Fekete Ferenc: A VITÉZI REND TÖRTÉNETE című kötetben szereplő személyek adatbázisa

∙ Vitéz Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.). Festőművész, grafikus, a Corvin-koszorú kitüntetettje. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Antal János (Auerbach) (Komjáth, 1888. október 7. - ?). Főhadnagy. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Álgya-Pap Zoltán (1912-ig Álgya Zoltán) (Budapest, 1895. március 15. – Hága / Hollandia, 1987. október 16.). Altábornagy, hadtestparancsnok, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem 11. kitüntetettje.

∙ Vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre (született: Zsilinszky) (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.). Politikus, országgyűlési képviselő. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé, 1935-ben kilépett a Rendből. Kivégezték.

∙ Vitéz Bakay Szilárd (Budapest, 1892. szeptember 8. – Sopron, 1947. március 17.). Altábornagy, hadtestparancsnok. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Baky László (Budapest, 1898. szeptember 13. – Budapest, 1946. március 29.). Csendőrőrnagy, országgyűlési képviselő, államtitkár. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé, 1939-ben kizárták a Vitézi Rendből. Kivégezték.

∙ Dr. vitéz gyulafehérvári Balogh Gábor (Kolozsvár / ma: Románia, 1882. március 7. vagy 1883. május 24. – Budapest, 1944. április 22.).
Ügyvéd, a Vitézi Rend ügyésze. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Nemes Bangha Imre (Nyitra, 1883. június 16. – Budapest, 1956. november 28.). Altábornagy.

∙ Vitéz Barczy Gábor (Budapest, 1887. ? - ?). Magyar királyi főtanácsos, az Országos Vitézi Szék Társadalmi Bizottságának elnöke. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nagybarcsai Barcsay Ádám (Alpestes / ma: Románia, 1885, április 2. - ?). Ezredes, a vitézi Főszéktartó. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Barlay János (? - ?). Vitézi székkapitány.

∙ Dr. Barsy Aladár (? - ?). Miniszterelnökségi osztálytanácsos (a magyar királyi miniszterelnök képviselője).

∙ Vitéz dálnokfalvi Bartha Károly (Budapest, 1884. június 18. – Linz / Ausztria, 1964. november 22.). Vezérezredes, honvédelmi miniszter. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Bartha Richárd (Ócsa, 1871. október 30. – Budapest, 1927. február 1.). A kormányzó kabinetirodájának főnöke.

∙ Vitéz Baur Nándor (Adony, 1876. ? - ?). Tábornok, vitézi törzskapitány. 1936-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Bayer Ferenc (Pécs, 1883. ? - ?). Tábornok, vitézi székkapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz tapolylucskai és kükemezei Bánó Kálmán (Osztrópatak / ma: Szlovákia, 1877. április 16. - Szombathely, 1945. március 21.). Címzetes altábornagy, a csendőrség felügyelőjének helyettese, a Vitézi Rend törzskapitánya. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Becskeházi Sándor (? - ?)
Vitézi székkapitány. ? avatták vitézzé.

Belitska Sándor (Lajosfalva / ma: Szerbia, 1872. április 1. – Budapest, 1939. december 7.). Gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter, nagykövet Lengyelországban.

∙ Vitéz adlerhorsti Bellmond Károly (Petrinja / ma: Horvátország, 1866. május 3. – Budapest, 1937. november 8.). Nyugállományú altábornagy. 1933-ban avatták vitézzé, 1934-ben volt az ünnepélyes avatása.

∙ Vitéz Benkő Béla (Zsibó / ma: Románia, 1891. szeptember. 24. – Innsbruck / Ausztria, 1987. június 12.). Vezérőrnagy, vitézi törzskapitány. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Benkő Gyula (Budapest, 1918. augusztus 22. – Budapest, 1997. június 30.). Színművész. Jászai Mari díjas, Érdemes- és Kiváló művész. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Idősebb vitéz Benkő Gyula (Döröcske, 1890. szeptember 4. – ?, 1918. július ?.). Repülő őrmester. Hősi halált halt. 1926-ban nyilvánították vitézzé.

∙ Vitéz laborfalvi Berde Gábor (Sepsiszentgyörgy / ma: Románia, 1875. július 2. - ?). Nyugállományú ezredes. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Berényi István (Debrecen, 1906. december 31. - ?). Tábornok székkapitány. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Gróf Bethlen István (Gernyeszeg / ma: Románia, 1874. október 8. – Moszkva / ma: Oroszország, 1946. október 5.). Politikus, miniszterelnök.

∙ Vitéz Béldy Alajos (1918-ig Bruckner / 1927-ig Béldi) (Budapest, 1889. július 8. – Budapest, 1946. december 22.). Vezérezredes, az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének Országos Vezetője. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé. Rabkórházban halt meg.

∙ Dr. vitéz hidegréti Bittera Miklós (Pozsony / ma: Szlovákia, 1887. november 12. – Mosonmagyaróvár, 1947. március 11.). Növénytermesztő, egyetemi magántanár, felsőházi tag. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Bittner János (Nagyappony / ma: Szlovákia, 1867. ? - ?). Országgyűlési képviselő.

∙ Dr. vitéz Bonczos Miklós (Nagyszalonta / ma: Románia, 1897. szeptember 16. – Buenos Aires / Argentína, 1971. augusztus 1.). Belügyminiszter. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Borah, William Edgar (Fairfield / USA, 1865. június 29. – Washington / USA, 1940. január 19.). Amerikai republikánus szenátor.

∙ Vitéz Borbély-Maczky Emil (Heves, 1887. ? – Miskolc, 1945. ?). Borsod vármegye főispánja. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Agyonverték.

Zita, di Borbone-Parma (Viareggio / Olaszország, 1892. május 9. – Zizers / Svájc, 1989. március 14.). Az osztrák magyar monarchia utolsó uralkodójának, IV. Károly felesége.

Bornemissza Géza (Munkács / ma: Ukrajna, 1895.? – ?, 1983. ?). Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, iparügyi miniszter.

∙ Dr. Börcsök Andor (Martonvásár, 1872. ? – Budapest, 1938. november 4.). Igazságügyminiszteri osztálytanácsos, az Országos Vitézi Szék tagja.

Brunhuber Béla (? - ?). „Udvari és kamarai fényképész”.

Bura Sándor (Nagyvárad / ma: Románia, 1895. október 15. – Budapest, 1956. július 1.). Cigányprímás.

∙ Vitéz Buttykay Béla (? - ?). Vitézi székkapitány. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Báró Cumin Artur (Filefalva / ma: Szlovákia, 1889. október 23. - ?, 1952. ?). A Katonai Mária Terézia Rend lovagja.

∙ Vitéz békési Csanády Frigyes (Laibach-Ljubljana /ma: Szlovénia, 1861. május 4. – Budapest, 1937. december 13.). Gyalogsági tábornok. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Gróf Csáky Károly (Szepesmindszent / ma: Szlovákia, 1873. április 10. – Budapest, 1945. április 30.). Lovassági tábornok, honvédelmi miniszter.

∙ Dr. Csánky Dezső (Füzesgyarmat, 1857. május 18. – Budapest, 1933. április 29.). Történetíró, levéltáros, az MTA tagja, helyettes államtitkár az Országos Levéltár főigazgatója.

Csernoch János (Szakolca / ma: Szlovákia, 1852. június 18. – Esztergom, 1927. július 25.). Esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás.

∙ Dr. Csík Ferenc (Kaposvár, 1913. december 12. – Sopron, 1945. március 29.). Olimpiai bajnok úszó, orvos.

∙ Dr. vitéz Csík László (Zákány, 1890. október 31. – Buenos Aires / Argentína ?, ?). Tartalékos főhadnagy, orvos, dr. Csík Ferenc olimpiai bajnok úszó nevelőapja. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Csótár Károly (? - ?)

∙ Vitéz Csörgey Károly (Magyaróvár, 1878. szeptember 3. – Hajmáskér, 1928. július 12.). Tábornok, vitézi törzskapitány. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Ágyúcsőrobbanás következtében halt meg.

∙ Vitéz Csukonyi Ferenc (Szeged, 1890. május 15. - ?). Ezredes, Főszéktartó, a Vitézi Szék ideiglenes vezetője. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Czettler Jenő (Jászárokszállás, 1879. április 2.-Budapest, 1953. április 29.). Jogász, közgazdász, egyetemi tanár, földművelésügyi államtitkár, az MTA levelező tagja, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, majd alelnöke, a képviselőház alelnöke. Börtönben halt meg.

Darányi Kálmán (Budapest, 1886. március 22. – Budapest, 1939. november 1.). Földművelésügyi miniszter, miniszterelnök.

∙ Vitéz nemes Darvassy István (Hódmezővásárhely, 1888. április 19. – Budapest, 1960. augusztus 28.). Tartalékos hadnagy, tanár, festőművész. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Deák Ferenc (Dés / ma: Románia, 1897. augusztus 13. – Budapest, 1949. augusztus 16.). Vezérőrnagy, a Nemzetvezető Katonai Irodájának főnöke. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Debrődy György (Újhódaspuszta / ma: Románia, 1921. január 7. – Cortland / USA, 1984. február 2.). Repülőszázados, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem 14. kitüntetettje. ? avatták vitézzé.

∙ Vitéz Debrődy Rezső (Fenyőfő, 1896. augusztus 2. - ?). Tartalékos százados, iskolaigazgató, vitéz Debrődy György repülőszázados édesapja. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. Demel Aladár (Budapest, 1887. ? - ?). A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége képviselője az Országos Vitézi Székben.

∙ Vitéz kistoronyi Denk Gusztáv (Nagyszeben / ma: Románia, 1882. március 18. – Bécs / Ausztria, 1960. február 25.). Vezérezredes, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz De La Casse Gábor (Budapest, 1914. szeptember 7. – Goncsarovka / ma: Oroszország, 1943. január 18.). Testőr őrmester, a Magyar Arany Vitézségi Érem 30. kitüntetettje. Hősi halált halt. 1943-ban nyilvánították vitézzé.

∙ Vitéz Dégi Imre (?- ?)

∙ Vitéz Doóry László (1933-ig Klemm) (Körmöcbánya / ma: Szlovákia, 1883. február 6. - Tevel, 1963. szeptember 3.). Csendőr ezredes, tábornok. 1933-ban avatták vitézzé, 1934-ben volt az ünnepélyes avatása.

Drexler Rezső (? - ?). Az ő budapesti (II. Batthyány u. 54.) aranyozó és képkeretező üzeme készítette a vitézi avatási oklevél művészi kivitelű keretét.

Endresz György (Perjámos / ma: Románia, 1893. január 6. – Róma / Olaszország, 1932. május 25.). Százados, óceánrepülő.

∙ Dr. Eöttevényi Olivér (1917-ig Eöttevényi Nagy Olivér) (Győr, 1871. március 20. – Budapest, 1945. április 27.). Ügyvéd, jogi és politikai író.

∙ Vitéz Epresi János (? - ?). Külügyminisztériumi altiszt. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Faragho Gábor (Kecskemét, 1890. február 16. – Kecskemét, 1953. december 22.). Vezérezredes, a csendőrség felügyelője, a moszkvai fegyverszüneti delegáció vezetője. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc (Kismarton - Eisenstadt / ma: Ausztria, 1892. május 27. – Arnstorf / Németország, 1980. április 14.). Vezérezredes, a m. kir. honvéd Ludovika Akadémia parancsnoka. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Farkas Vladimír (1945-ig Lővy) (Kassa / ma: Szlovákia, 1925. augusztus 12. – Budapest, 2002. szeptember ?.). Kommunista politikus, az ÁVH alezredese.

Feilitzsch Cecile bárónő (? - ?). Ő énekelte az egyházi dalokat a törzskapitányok 1921-es ünnepélyes vitézzé avatásán.

∙ Dr. Fejérpataky László (Eperjes / ma: Románia, 1857. augusztus 17. - Budapest, 1923. március 6.). A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Fekete István (Gölle, 1900. január 25. – Budapest, 1970. június 23.). Író, költő, forgatókönyvíró.

∙ Dr. Ferenczy Ferenc (? - ?). Magyar Öltözködési Mozgalom Országos Bizottsága elnöke.

∙ Vitéz Fördös Sándor (? - ?). Rendőrtörzsőrmester.

Fricsay Richárd (Kremsier / ma: Csehország, 1867. ? – Budapest, 1945. március 16.). Alezredes, karnagy.

Fülöp Józsiás (? - ?). Szász Coburg és Gothai királyi herceg.

Gaár Vilmos (Sopron, 1892. ? – Budapest, 1963. ?). Festőművész.

∙ Vitéz Galánthay István (Budapest, 1885. március 2. – Budapest, 1942. december 29.). Tábornok, az ügyvezető vitézi törzskapitány helyettese.

∙ Vitéz Garamszeghy-Géczy Sándor (Géczy) (Mezőkövesd, 1879. március 9. – Budapest, 1964. augusztus 8.). Színész, a Nemzeti Színház örökös tagja. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz gálócsi Gálócsy Zsigmond (?, 1892. november 22. - ?). Tartalékos főhadnagy a Rend főszéktartója. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Gátmezei József (Bácsalmás, 1914. ? - ?, 1991. január 17.). Címzetes őrmester, a Magyar Arany Vitézségi Érem 19. kitüntetettje. 1942-ben avatták vitézzé.

∙ Vitéz Gombos Zoltán (Zenta / ma: Szerbia, 1867. ? - ?). Tábornok, vitézi székkapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Gozmány György (Budapest, 1920. március 8. – Budapest, 1973. február 10.)
Színész, a Fővárosi operettszínház bonvivánja. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz jákfai Gömbös Ernő (Bécs / Ausztria, 1916. április 25. – Klagenfurt / Ausztria, 1992. május 10.). Százados, Szálasi szárnysegéde. 1936-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München / Németország, 1936. október 6.). Szolgálatonkívüli gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter, miniszterelnök. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz görgői és toporczi Görgey György (Kassa / ma: Szlovákia, 1882. január 10. – Budapest, 1958. március 12.). Tábornok, a „Horthy-korszak” testőrségének első parancsnoka. 1936-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Gyarmathy János (? - ?). A testőrség tábori lelkésze.

Györki Imre (Pusztakovácsi, 1886. február 26. – Budapest, 1958. április 25.). Országgyűlési képviselő.

Habsburg–Estei Mária Ludovika (Monza / Olaszország, 1797. december. 14. – Verona / Olaszország, 1816. április 7.). Magyar királyné, róla nevezték el a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát.

∙ Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ágost királyi herceg (Alcsút, 1972. augusztus 9. – Rain bei Straubing / Németország, 1962. július 6.). Hadseregparancsnok, tábornagy. 1921-ben „avatták” ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Habsburg-Lotharingiai József Ferenc (Brünn / ma: Csehország, 1895. március 28. – Carcavelos / Portugália, 1957. március 28.). Királyi herceg, József Ágost királyi herceg tábornagy fia. 1921-ben „avatták” ünnepélyesen vitézzé.

Habsburg-Lotharingiai, IV. Károly (Persenbeug / Ausztria, 1887. augusztus 17. – Funcial-Madeira / Portugália, 1922. április 1.). Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodója. 2004. október 3-án „boldoggá” avatták.

∙ Vitéz Habsburg-Tescheni Albrecht (Baden / Ausztria, 1897. július 24. – Buenos Aires / Argentína, 1955. július 23.). Királyi herceg. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Habsburg-Tescheni Frigyes (Gross-Seelowitz / ma: Csehország, 1856. június 4. – Magyaróvár, 1936. december 30.). Királyi herceg, tábornagy, a monarchia hadsereg főparancsnoka.

∙ Vitéz Halassy Olivér (Haltmayer) (Budapest, 1909. július 31. – Budapest, 1946. szeptember 10.). Kétszeres olimpiai bajnok és kétszeres Európa Bajnok vízilabdázó, Európa Bajnok gyorsúszó. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Szovjet katonák lelőtték.

∙ Vitéz Halász János (Halkó) (Kassa / ma: Szlovákia, 1884. ? - ?). Tábornok, vitézi székkapitány. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence / Olaszország, 1926. július 31.). Építész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

∙ Vitéz Háry László (Gyömöre, 1890. augusztus 11. – Kistarcsa, 1953. február 13.). Címzetes vezérőrnagy, legendás első világháborús repülő parancsnok. 1930-ban avatták ünnepélyesen vitézzé. Internálótáborban halt meg.

∙ Dr. Hász István (Kisbér, 1884. december 22. – Einsiedeln / Svájc, 1973. január 27.). Lelkész altábornagy, tábori püspök.

∙ Vitéz Hefty Frigyes (Pozsony / ma: Szlovákia, 1894. december 13. – Detroit / USA, 1965. január 20.). Öt légi győzelmet aratott tábori pilóta. Háromszor érdemelte ki az Arany Vitézségi Érmet. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Hegedűs Lóránt (Budapest, 1872. június 28. – Budapest, 1943. január 1.). Gazdaságpolitikus, pénzügyminiszter, író, az MTA tagja.

∙ Vitéz tiszabeői Hellebronth Antal (Tiszabő, 1858. december 20. – Budapest, 1946. június 12.). Tüzérségi tábornok, a Vitézek Főkapitányának helyettese. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Hellebronth Vilmos (1930-ig Krantz) (Kassa / ma: Szlovákia, 1895. február 24. – Budapest, 1971. május 20.). Vezérőrnagy, a Szálasi kormány tárcanélküli minisztere. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Hennyey Gusztáv (1923-ig Erb) (Kolozsvár / ma: Románia, 1888. szeptember 25. – München / Németország, 1977. június 14.). Vezérezredes, külügyminiszter. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Heszlényi József (1923-ig Heyszl) (Igló / ma: Szlovákia, 1890. július 24. – Zwettl / Ausztria, 1945. június 2.). Vezérezredes, hadseregparancsnok. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé. Öngyilkos lett.

∙ Dr. vitéz Héjjas Iván (Kecskemét, 1890. január 19. – Vigo / Spanyolország, 1950. december ?). Különítményes parancsnok, a Rongyos Gárda megszervezője, országgyűlési képviselő, miniszteri osztálytanácsos. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Hidasy Mihály (Héber) (? -?). Építőmester. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz kishindi Hindy Iván (Budapest, 1890. június 28. – Budapest, 1946. augusztus 29.). Vezérezredes. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Holényi János (? -?). Vitézi székkapitány.

∙ Vitéz Homoky János (Heintz) (? - ?). Magyar királyi főerdőtanácsos. 1943-ban avatták vitézzé.

∙ Vitéz nagybányai Horthy István (Kenderes, 1858. december 20. – Bécs / Ausztria, 1937. szeptember 23.). Lovassági tábornok, a kormányzó bátyja. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Ifjabb vitéz nagybányai Horthy István (Póla / ma: Horvátország, 1904. december 9. – Alekszejevka / ma: Oroszország, 1942. augusztus 20.). Tartalékos repülőfőhadnagy, kormányzóhelyettes, a kormányzó idősebbik fia. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Nagybányai Horthy Jenő (Kenderes, 1877. november 8. – Genf/ Svájc, 1953. november 28.). Nemzetgyűlési képviselő.

∙ Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. – Estoril, Portugália, 1957. február 9.). Altengernagy, flottafőparancsnok, honvédelmi miniszter, Magyarország kormányzója. 1921-ben „avatták” ünnepélyesen vitézzé.

∙ Ifjabb vitéz nagybányai Horthy Miklós (Póla / ma: Horvátország, 1907. február 14. – Lisszabon / Portugália, 1993. március 8.). Nagykövet Brazíliában, tartalékos hadnagy, a kormányzó kisebbik fia. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Horthy Miklósné (született: jószáshelyi Purgly Magda) (Kürtös, 1881. június 10. – Estoril / Portugália, 1959. január 8.). Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó felesége.

∙ Dr. vitéz nagybányai Horthy Szabolcs (Kenderes, 1873. január 28. – Nowo-Radomsk / ma: Lengyelország, 1914. november 21.). Főispán, tartalékos tiszt. Hősi halált halt az első világháborúban. 1922-ben nyilvánították ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Horváth Antal (Nagykikinda / ma: Szerbia, 1883. március 6. – Budapest, 1972. április 26.). Emléklappal ellátott címzetes százados, címzetes gimnáziumi igazgató. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Horváth Gyula (? - ?). Vezérőrnagy, az ügyvezető törzskaptány helyettese, majd vitézi törzskapitány.

∙ Vitéz Horváth József (? -?). Vezérőrnagy, az ügyvezető vitézi törzskapitány helyettese, vitézi törzskapitány.

∙ Dr. Hóman Bálint (Budapest, 1885. december 29. – Vác, 1951. június 2.). A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, az MTA tagja, vallás-és közoktatásügyi miniszter, kultuszminiszter. Börtönben halt meg.

Hunyadi János (?, 1400 körül – Zimony / ma: Szerbia, 1456. augusztus 11.). Hadvezér, kormányzó, az egyik magyar SS hadosztályt róla nevezték el.

∙ Vitéz Hunyadkürty Károly (? - ?). Villanyszerelő. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. vitéz baráti Huszár Aladár (Ipolybalog / ma: Szlovákia, 1885. ? – Dachau vagy Mauthausen / Németország, 1945. február ?). Budapest főpolgármestere. Koncentrációs táborban halt meg. 1934-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Igmándy-Hegyessy Géza (Tab, 1882. augusztus 31. – Szigetvár-Domolospuszta, 1980. május 26.). Címzetes testőr altábornagy, a Vitézi Rend törzskapitánya, majd a Vitézek Főkapitányának helyettese. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Iharos József (? - ?). Hadirokkant rendőr. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Illésházy Gábor (? -?). Vezérőrnagy, vitézi székkapitány.

∙ Dr. vitéz ómoraviczai Imrédy Béla (Budapest, 1891. december 29. – Budapest, 1946. február 28.). Pénzügyminiszter, miniszterelnök. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Irsy László (1930-ig Irsik) (Somlójenő, 1895. szeptember 4. – Budapest, 1981. április 24.). Emléklappal ellátott százados, építész, a budapesti vitézi telep házainak tervezője. 1930-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

I. Szent István (Vajk) (Esztergom, 969. – Székesfehérvár / Esztergom-Szentkirály, 1038. augusztus 15.). Magyarország első keresztény királya, szentté avatták.

∙ Vitéz Janky Kocsard (Déva / ma: Románia, 1868. február 11. – Debrecen, 1954. október 20.). Lovassági tábornok, a honvédség főparancsnoka, a Honvéd Vezérkar Főnöke. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nemesmiticzi Jaross Andor (Komáromcsehi / ma: Szlovákia, 1896. május 23. – Budapest, 1946. április 11.). Tárcanélküli miniszter, belügyminiszter. 1929-ben avatták vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Jaross Kálmán (? - ?). Jaross Andor első világháborúban hősi halált halt testvére. 1939-ben nyilvánították ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Jaross László (?- ?). Jaross Andor első világháborúban hősi halált halt testvére. 1939-ben nyilvánították ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Jány Gusztáv (1924-ig Hautzinger) (Rajka, 1883. október 21. – Budapest, 1947. november 26.). Vezérezredes, hadseregparancsnok. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Kapotsffy Béla (? - ?). A Telepítési Tanácsban a Vitézi Rend képviselőjének helyettese. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Kapuváry Géza (? - ?). A budapesti vitézi telep kivitelezője. Várományosként 1934-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Kádár János (Csermanek) (Fiume / ma: Horvátország, 1912. május 26. – Budapest, 1989. július 6.) Kommunista politikus, miniszterelnök, az MSZMP első titkára.

∙ Dr. Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 13. – New York / USA, 1967. január 14.). Földművelésügyi miniszter, külügyminiszter, miniszterelnök.

∙ Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (Nyírbakta, 1871. május 7. – Budapest, 1947. április 23.). Miniszterelnök.

∙ Gróf nagykárolyi Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. – Párizs / Franciaország, 1955. március 19.). Politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök, nagykövet.

∙ Vitéz Kárpáthy Kamilló (Budapest, 1876. március 25. – Szolnok, 1952. szeptember 8.). Gyalogsági tábornok, hadsereg főparancsnok. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Kárpáthy Kamillóné (Született: Balázsovich Margit) (?, 1895. ? – ?, 1965. ?). A budapesti „nemzetes asszonyok” csoportjának elnöke.

∙ Dr. Kerekes Béla (? – ?, 1946. ?). Országgyűlési képviselő, államtitkár. Kivégezték.

Keresztesi Sámuel (? - ?, 1929, ?). Református esperes.

∙ Vitéz Keresztes-Fischer Lajos (Pécs, 1884. január 8. – Vöcklabruck / Ausztria, 1948. április 29.). Tüzérségi tábornok, vezérkari főnök, a Kormányzó Katonai Irodája főnöke, főhadsegéd. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Kertész Elemér (? – Budapest, 1943. szeptember ?). Tartalékos százados, a Magyar Tűzharcos Szövetség országos ügyvezető alelnöke. ? avatták vitézzé.

Kiss Etelka (? - ?). Ő adta át az 1926-os ünnepélyes avatáson II. Rákóczi Ferenc XIV. Lajostól kapott díszkardját a kormányzónak.

∙ Vitéz Kiss Imre (Versec / ma: Szerbia, 1880. ? – Budapest, 1960. ?). A Magyar Királyi Pénzügyőrség Országos Zenekarának első karmestere. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Kiss Miklós (? - ?). Őrnagy, vitézi széktartó.

∙ Gróf Klebelsberg Kunó (Magyarpécska / ma: Románia, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.). Politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter.

∙ Dr. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár / ma: Románia, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.). A „Függetlenség” című lap főszerkesztője, sajtó kormánybiztos. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz békei Koós Miklós (Budapest, 1885. július 24. – Budapest, 1944. szeptember 11.). Altábornagy, a kormányzó szárnysegédje. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Öngyilkos lett.

∙ Vitéz leveldi Kozma Miklós (Nagyvárad / ma: Románia, 1884. szeptember 5. – Ungvár, 1941. december 8.). Belügyminiszter, az MTI elnöke. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza (Budapest, 1890. április 30. – Adelaide / Ausztrália, 1967. május 21.). Vezérezredes, hadseregparancsnok, miniszterelnök. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Báró csanakfalvi Láng Boldizsár (Budapest, 1877. március 11. – Budapest, 1943. április 27.). Altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke.

∙ Vitéz László Dezső (1925-ig Laucsek) (Lovászpatona, 1893. július 23. – Budapest, 1949. június 8.). Vezérezredes, hadseregparancsnok. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz László Péter (? -?)

∙ Dr. Lázár Andor (Pápa, 1882. március 8. – Leányfalu, 1971. június 12.). Igazságügyi miniszter.

∙ Vitéz csiktaplóczai Lázár Domokos (Csíktaplóca / ma: Románia, 1875. december 10. - ?). Tábornok. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz csíktaplóczai Lázár Károly (Zsebely / ma: Románia, 1890. október 20. – Budapest, 1968. április 7.). Altábornagy, a Horthy-korszak testőrségének harmadik és egyben utolsó parancsnoka. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Lehel János (Klopcsik) (? - ?). 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Leményi Ferenc (? - ?). 1930-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz ebesfalvi Lengyel Béla (Szarvas, 1897. április 19. – Graz / Ausztria, 1988. december 20.). Altábornagy. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz bilkei Lipcsey Márton (Tiszafüred, 1881. december 26. - ?). Tábornok, vitézi törzskapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Littay András (1938-ig Lichneckert) (Szabadka / ma: Szerbia, 1884. augusztus 15. – Melbourne / Ausztrália, 1967. július 21.). Vezérezredes, a honvédelmi miniszter helyettese. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Báró somorjai Lukachic Géza (Kassa / ma: Szlovákia, 1865. március 29. – Budapest, 1943. december 25.). Altábornagy, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja.

∙ Vitéz Lukács Béla (? - ?). Miskolc város főispánja.

∙ Vitéz kövecsesi Lukács Endre (Rimaszombat / ma: Szlovákia, 1893. ? - ?). Alispán, magyar kitályi titkos tanácsos. 1940-ben avatták vitézzé.

Mackensen, Hans Georg von (Berlin / Németország, 1883. január 26. – Konstanz / Németország, 1947. szeptember 28.). Budapesti német nagykövet, August von Mackensen német tábornagy fia.

∙ Vitéz nemes Magasházy László (Sárkeresztúr, 1879. január 7. – Szentes, 1959. október 5.). Tábornok, a kormányzó első szárnysegédje, a Vitézi Szék törzskapitánya, országgyűlési képviselő. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Magyarosy Sándor (Merkovits, 1927-ig Magyarosi) (Óbecse / ma: Szerbia, 1892. október 13. – Cleveland / USA, 1972. augusztus 17.). Altábornagy, vitézi törzskapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nemes Marschalko Kornél (Nagyszombat / ma: Szlovákia, 1883. február 15. - ?, 1953. ?). Altábornagy. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. alsómátyásfalvi Mattyasovszky Miklós (? – Budapest, 1939. október 12.). Főldművelésügyi minisztériumi tanácsos.

Mayer János (Kompolt, 1871. jún. 7. – Kompolt, 1955. dec. 23.). Földművelésügyi miniszter.

∙ Vitéz márkus és batizfalvi Máriássy László (Rimaszombat / ma: Szlovákia, 1888. július 10. – London / Nagy-Britannia, 1974. február 22.). Ezredes, a koronaőrség parancsnoka. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Márton József (Budapest, 1894. március 9. - ?). Tartalékos főhadnagy, iparművész, a vitézi avatási oklevél díszes képkeretének egyik tervezője. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nemes Máthé Kálmán (Kassa / ma: Szlovákia, 1890. május 21. – Budapest, 1970. január 5.). Altábornagy, a Legfelsőbb Honvédelmi Tanács vezértitkára. 1930-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Hunyadi I. Mátyás (Kolozsvár / ma: Románia, 1443. február 23. – Bécs / Ausztria, 1490. április 6.). Magyar király, Hunyadi János fia.

∙ Vitéz Meggyesy József (Lőcse / ma: Szlovákia, 1885. április 25. - ?). Vitézi székkapitány. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Melles Emil (Napkor, 1857. március 16. – Budapest, 1932. március 19.). Görögkeleti egyház esperese.

∙ Vitéz felsőkubinyi Meskó Tibor (Baja, 1913. szeptember 20. – Rimaszécs / ma: Szlovákia, 1938. október 5.). Hivatásos főhadnagy. Hősi halált halt. 1939-ben nyilvánították vitézzé.

Metternich Sándor Paulina (Paulina Clementina de Metternich-Winneburg) (1836. február 25. – Bécs / Ausztria, 1921. szeptember 18.). Hercegnő.

∙ Vitéz spondalungai lovag Metz Rezső (Budweis-Budulisz / Csehország, 1861. május 11. – Budapest, 1943. október 21.). Nyugállományú altábornagy, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja.

∙ Vitéz nagyselmeczi Mérey László (Pozsony / ma: Szlovákia, 1887. április 19. – Braine Le Comte / Belgium, 1965. ?). Altábornagy, a Legfelsőbb Honvédtörvényszék elnöke. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz dálnoki Miklós Béla (Budapest, 1890. július 11. – Budapest, 1948. november 21.). A „Gyorshadtest” parancsnoka, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke és Főhadsegéd, hadseregparancsnok, az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. Mikuleczky Gyula (? - ?). Borsod vármegye alispánja.

Nádler Róbert (Budapest, 1858. ápr. 22. – Budapest, 1938. jún. 7.). Festő és iparművész, műegyetemi tanár, a Képzőművészek Egyesületének elnöke.

∙ Dr. vitéz árvátfalvi Nagy István (Nagyszeben / ma: Románia, 1893. szeptember 28. - ?). A HONSZ elnöke. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Nagy László ( ). ???

∙ Vitéz Nagy László ( ). Magyar királyi erdőtanácsos. 1943-ben avatták vitézzé.

∙ Vitéz nemes Nagy Pál (Sentyepuszta, 1864. szeptember 8. – Budapest, 1927. február 10.). Gyalogsági tábornok, a Vitézi Rend Főkapitányának helyettese, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nagybaczoni Nagy Vilmos (Parajd / ma: Románia, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.). Vezérezredes, honvédelmi miniszter. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Nemerey Márton (1927-ig Gross) (Brassó / ma: Románia, 1888. október 17. – Debrecen, 1958. január 11.). Altábornagy, a csendőrség felügyelője. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Orbán Nándor (Kecskemét, 1910. február 10. - Budapest, 1981. február 10.). Százados, a berlini olimpia 5. helyezettje öttusában. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Oszlányi Kornél (Kaposvár, 1893. szeptember 25. – Cleveland / USA, 1960. november 16.). A Katonai Mária Terézia Rend egyetlen második világháborús kitüntetettje. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Oszlányi Ilona Mária (Kiskunhalas, 1920. február 15.). Vitéz Oszlányi Kornél idősebbik lánya, vitéz Oszlányi-Salacz Iván felesége.

∙ Vitéz Oszlányi-Salacz Iván (1943. április 24-ig Salacz Iván) (Sátoraljaújhely, 1918. március 8. – Pécs, 2003. december 26.). Hivatásos páncélos főhadnagy. 1943-ban avatták vitézzé.

∙ Ifjabb Ottrobán Nándor (? -?). Székelyföldi, bardóci lakos, az első ottani vitézi telek felajánlója a Vitézi Rendnek.

Pacholek György (? - ?). Budapesti kardkészítő.

∙ Vitéz Palásti János (Abony, 1880. január 7. – ?). Hivatásos őrmester, hősi halált halt az első világháborúban. 1921-ben nyilvánították vitézzé.

∙ Vitéz Pálmay Ferenc (? - ?). Magántisztviselő, a budapesti vitézi telep gondnoka. 1925-ben, vagy 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Pálóczi Horváth István (Iske / ma: Szlovákia, 1857. december 30. – Örkény, 1935. május 31.). A református egyház gazdasági főtanácsosa, az egyházközség örökös főgondnoka, felsőházi tag, a Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolájának alapítója.

∙ Báró Pap Géza (Nagybecskerek / ma: Szerbia, 1864. június ? - Budapest, 1934. július 9.). Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége ügyvezető igazgatója.

∙ Vitéz Pataky Ferenc (Budapest, 1897. augusztus 17. - ?). Festőművész, iroda segédtiszt. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Pethely Gy. László (Budapest, 1892. április 9. - ?). Budapesti ipariskolai rajztanár.

∙ Báró Petrichevich György (Temesvár / ma: Románia, 1880. február 10.  – Budapest, 1949. február 3.). Ezredes, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja.

∙ Báró aszódi és podmanini Podmaniczky Endre (Aszód, 1858. ? - ?). Nemzetgyűlési képviselő.

∙ Vitéz Pomázi István (? - ?). Vincellér. ???

∙ Vitéz szentmiklósi és óvári Pongrácz Pál (Veszprém, 1889. augusztus 30. – Paloznak, 1969. január 5.). Vezérőrnagy, az Országos Vitézi Szék ügyvezető törzskapitányának helyettese, ügyvezető törzskapitány. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Prohászka Ottokár (Nyitra / ma: Szlovákia, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.). Székesfehérvári püspök, az MTA tagja.

∙ Vitéz jószáshelyi Purgly Emil (Tompapuszta, 1880. február 19. – Budapest, 1964. május 13.). Földművelésügyi miniszter. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Raffay Sándor (Cegléd, 1866. június 12. – Budapest, 1947. november 4.). Evangélikus püspök.

Rassay Károly (Orsova /ma: Románia, 1886. március 21. – Pécel, 1958. augusztus 2.). Ellenzéki képviselő.

∙ Dr. Ravasz László (Bánffyhunyad / ma: Románia, 1882. szeptember 29. – Leányfalu, 1975. augusztus 6.). Református püspök.

∙ Vitéz Rády József (Szekszárd, 1884. szeptember 22. – Balatonkenese, 1957. október 11.). Vezérőrnagy, olimpiai bajnok kardvívó. 1930-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

II. Rákóczi Ferenc (Borsi / ma: Szlovákia, 1676. március 27. – Rodostó / Törökország, 1735. április 8.). Erdélyi fejedelem.

∙ Vitéz Rákosi Lajos (?, 1914. szeptember 1. – Sajóvárkony, 1992. március 26.). Tartalékos szakaszvezető, a Magyar Arany Vitézségi Érem 16. kitüntetettje. 1943-ban avatták vitézzé.

∙ Vitéz Ráskay László (? - ?). Alezredes, Vitézi Főszéktartó. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nagylaki Rátz Jenő (Nagybecskerek / ma: Szerbia, 1882. szeptember 20. – Vác, 1952. január 21.). Vezérezredes, honvédelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Börtönben halt meg.

Reményi-Schneller Lajos (Budapest, 1892. március 15. – Budapest, 1946. augusztus 24.). Pénzügyminiszter. Kivégezték.

Richárd-Rostoczil Artur (?, 1862. március 23. – ?, 1942. április ?). Altábornagy.

∙ Vitéz báró rosseneggi Roszner István (? - ?). Nyugállományú huszárfőhadnagy. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Rozvány György (Seprős, 1895. október 7. - ?). Tartalékos hadnagy, közgazdász, a vitézi avatási oklevél díszes képkeretének egyik tervezője. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Rózsás József (Győr, 1894. január 10. - ?). Őrnagy. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Rőder Vilmos (Pécs, 1881. január 11. – Budapest, 1969. december 13.). Gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter.

∙ Vitéz Ruszkay Jenő (1928. október 31-ig Razenberger Jenő) (Budapest, 1887. január 1. – Budapest, 1946. június 22.). Vezérezredes, a Magyar Fegyveres SS kötelékeinek főfelügyelője. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé, 1940-ben kilépett a Rendből. Kivégezték.

Saxony, Anna Monika Pia of (Lindau / Németország, 1903. május 4. – München / Németország, 1976. február 8.). Királyi hercegnő, József Ferenc királyi herceg felesége. Édesapja III. Frigyes Ágost szász király.

Sándor Pál (Született: Schlesinger Pál) (Hódmezővásárhely, 1860. április 17. – Budapest, 1936. február 6.). Politikus, országgyűlési és nemzetgyűlési képviselő.

∙ Vitéz Sárosteleky Gyula (Schauer) (?  -?). Magyar királyi főerdőtanácsos. 1943-ban avatták vitézzé.

∙ Vitéz báró Schell Péter (Nagyida / ma: Szlovákia, 1898. szeptember 5. – Montclair / USA, 1974. március 2.). Belügyminiszter. ? avatták ünnepélyesen vitézzé.

Schill Ferenc (Somlyóvásárhely, 1876. június 19. – Budapest, 1931. december 13.). Nyugállományú altábornagy, a csendőrség felügyelője.

Schima Bandi (Schima B. András) (Orosháza, 1882. november 23. - Győr, 1959. április 9.). Iparművész, díszműkovács.

Nagyemőkei Seregély Dezső (Hizér, 1867. ? - ?, 1948. ?). Ezredes, szobrász.

Serédi Jusztinián (Szapucsek György) (Deáki / ma: Szlovákia, 1884. április 23. – Esztergom, 1945. március 29.). Esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás.

Setälä, Emil (? / Finnország, 1864. ? – Helsinki / Finnország, 1935. február 8.). Finnország budapesti nagykövete, a Corvin-díszjelvény kitüntetettje.

∙ Vitéz Shvoy István (Budapest, 1876. május 5. - ?). Gyalogsági tábornok, hadsereg főparancsnok. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. vitéz Shvoy Kálmán (Budapest, 1881. február 12. – Szeged, 1971. október 25.). Altábornagy, országgyűlési képviselő, az MLSZ elnöke. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Shvoy Lajos (Budapest, 1879. március 9. – Budapest, 1968. január 21.). Székesfehérvári püspök.

∙ Vitéz semjénfalvi Siménfalvy Tihamér (Szentmihályfalva / ma: Szlovákia, 1878. január 29. – Budapest, 1929. március 20.). Tábornok, vitézi törzskapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz alsótelekesi Simon Béla (? - ?). Császári és királyi kamarás, nyugállományú huszár ezredes. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. vitéz csáfordi Simon Elemér (?, 1875. június 18. - ?). Főispán, a Magyar Vöröskereszt Egylet országos elnöke. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Sipos László (? - ?). A debreceni vitézi ház tervezője. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. Sipőcz Jenő (Budapest, 1878. szeptember 19. – Budapest, 1937. január 1.). Budapest polgármestere, főpolgármestere.

∙ Vitéz stanogorai Solymossy Ulászló (1934-ig Stanoilovič) (Theresienstadt / Ausztria, 1897. június 30. – Gröbming / Ausztria, 1960. szeptember 30.). Vezérőrnagy. 1934-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Somfay Elemér (Stromfeld) (Budapest, 1898. augusztus 28. – Budapest, 1979. május 15.). Ezredes, olimpiai 2. helyezett ötpróbázó, olimpiai 7. helyezett öttusázó, Stromfeld Aurél unokaöccse. ? avatták vitézzé.

∙ Vitéz Somkuthy József (Folt, 1883. április 20. – Washington D. C. / USA, 1961. október 18.). Vezérezredes, honvédelmi miniszter, Honvéd Vezérkar Főnöke. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Somogyi Endre (Cserépfalu, 1891. november 18. – Budapest, 1967. szeptember 9.). Altábornagy, többszörös párbajtőrvívó bajnok, a Honvéd Tiszti Vívóklub elnöke, a m. kir. Térképészeti Intézet parancsnoka. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Somogyvári Gyula (Füles /ma: Ausztria, 1895. április 21. – Budapest mellett, 1953. február 12.). A Nemzeti Hadsereg tisztje, országgyűlési képviselő, író. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Fogolyként egy rabszállító autóban halt meg.

∙ Vitéz bádoki Soós Károly (Nagyszeben / ma: Románia, 1869. július 28. – Steinford / ?, 1953. június 14.). Gyalogsági tábornok, honvédelmi miniszter. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Sónyi Hugó (1934-ig Solarcz) (Wolkersdorf / Ausztria, 1883. március 2. – Ratingen / Németország, 1958. június 3.). Gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka. 1934-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Sövényházy-Herdiczky Jenő ( ). ???

∙ Vitéz nemes Spolarich László (Nagyszöllős / ma: Ukrajna, 1889. ? - ?). Tartalékos hadnagy, iskolaigazgató, festőművész.

∙ Vitéz szandai Sréter István (Cserhátsurány, 1867. november 10. – Budapest, 1942. szeptember 9.). Tábornok (altábornagy), honvédelmi miniszter, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé, 1926-ban kilépett a Rendből.

∙ Dr. vitéz Surányi Tivadar (Budapest, 1898. ? - ?). Tartalékos hadnagy, egyetemi tanár. 1933-ban avatták vitézzé, 1934-ben volt az ünnepélyes vitézi avatása.

∙ Vitéz Süldy József (? - ?). Kőfaragómester. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Szabados Béla (? - ?). Szobrászművész. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Szabó Imre (Szeghalom, 1867. ? - ?). Szociáldemokrata képviselő.

∙ Vitéz Szakváry Emil (Löffler) (Pécs, 1896. november 4. - ?). Iparügyi miniszter a Szálasi-kormányban. 1925-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Szatmáry Imre (? - ?). Műesztergályos mester. ? avatták ünnepélyesen vitézzé.

Szálasi Ferenc (Kassa / ma: Szlovákia, 1897. január 6. – Budapest, 1946. március 12.). Őrnagy, politikus, „nemzetvezető” és miniszterelnök. Kivégezték.

∙ Vitéz Szebedy Ádám (?, 1892. ? - ?). Emléklappal ellátott főhadnagy. Az Országos Vitézi Szék tisztviselője. 1931-ben avatták vitézzé, 1934-ben volt az ünnepélyes avatása.

∙ Dr. Szecsey József (? - ?). Miniszteri tanácsos, címzetes államtitkár helyettes.

Szeder Ferenc (Szentes, 1881. január 31. – Budapest, 1952. június 12.). Szociáldemokrata képviselő. Börtönben halt meg.

∙ Vitéz Szende Ferenc (Alpár, 1887. április 5.–Buenos Aires / Argentína, 1955. december ?). Operaénekes, az Operaház örökös tagja. 1936-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Szendy Károly (Budapest, 1885. szeptember 7. – Budapest, 1953. ?). Budapest polgármestere.

∙ Vitéz Szerényi Károly (? - ?). Zenész. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Gróf Széchenyi Viktor (Pozsony / ma: Szlovákia, 1871. ? – Budapest, 1945. április 19.). Főispán, gróf Széchenyi Zsigmond édesapja.

∙ Póka-kereszturi Székely Jenő (? - ?). Miniszteri tanácsos, okleveles gazda, az Országos Vitézi Szék mezőgazdasági osztályának vezetője.

Szénásy Béla (Budapest, 1864. ?. ?. – Budapest, 1935. február 7.) Papírgyáros, papír nagykereskedő, nyomdatulajdonos.

Szilasi József (? - ?). Iparművész, a vitézi jelvény tervezője.

∙ Vitéz szinai Szinay Béla (Sznistsák) (Eger, 1880. június 9. - Budapest, 1948. szeptember 8.). Altábornagy, a Ludovika Akadémia parancsnoka, a csendőrség felügyelője, a Vitézi Rend törzskapitánya. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Öngyilkos lett.

∙ Vitéz Szombathelyi Ferenc (1934-ig Knausz) (Győr, 1887. május 17. – Pétervárad / Jugoszlávia, 1946. november 4.). Vezérezredes, a „gyorshadtest” parancsnoka, vezérkari főnök. 1934-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz Szombathy Pál (Debrecen, 1893. február 17. – Torontó /Kanada, 1977. augusztus 7.). Vezérőrnagy, az Országos Vitézi Székben a honvédelmi miniszter képviselője.

Szomjas Lajos (Tiszadada, 1865. ? ?. - ?). Földművelésügyi államtitkár, az Országos Vitézi Székben a honvédelmi miniszter képviselője.

Szöllősi Jenő (Antalfalva, 1893. január 18. - Budapest, 1946. márc. 19.). Gyógyszerész, politikus, miniszterelnök-helyettes. Kivégezték.

∙ Vitéz Sztójay Döme (Dimitrije Sztojakovich) (Versec / ma: Szerbia, 1893. január 5. – Budapest, 1946. augusztus 22.). Szolgálatonkívüli vezérezredes, miniszterelnök és külügyminiszter. 1944-ben avatták vitézzé. Kivégezték.

∙ Vitéz kisjókai Takács Jenő (Sopron, 1881. március 9. - ?). Vitézi székkapitány. 1928-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz gróf Takách-Tolvay József (1905-ig Takách) (Kiscell, 1876. október 26. – Budapest, 1945. január 2.). Altábornagy, a Frontharcos Szövetség elnöke. 1938-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

Talas, Onni (Lappeenranta / Finnország, 1877. június 15. – Helsinki / Finnország, 1958. május 3.). Budapesti finn nagykövet.

Tamási Áron (Tamás János) (Farkaslaka / ma: Románia, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.). Író.

∙ Vitéz gróf Teleki Mihály (Budapest, 1896. ?  - ?). Földművelésügyi miniszter. 1939-ben avatták vitézzé.

∙ Gróf széki Teleki Pál (Budapest, 1879. november 1. – Budapest, 1941. április 3.). Politikus, miniszterelnök, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja.

∙ Vitéz Temessy Milán (1931. március 5-ig Sekulits) (Temesvár / ma: Románia, 1885. május 23. – Balatonfüred, 1944. november 25.). Altábornagy. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Temesváry Endre (Marosvásárhely / ma: Románia, 1891. január 19. – Strasbourg / Franciaország, 1964. július 20.). Vezérőrnagy, a csendőrség utolsó felügyelője. 1927-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Tersztyánszky Ödön (Csákvár, 1890. március 6. – Budapest, 1929. június 21.). Ezredes, kétszeres olimpiai bajnok kardvívó. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé. Motorbalesetben halt meg.

∙ Vitéz Técsy László (Gyula, 1892. augusztus 11.–Gyula, 1972. november 25.). Szobrász, rajztanár. Ő tervezte 1925-ben Békés vármegye Vitézi Széke emlékérmét. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

Thuránszky Lászlóné (? - ?).

Tirczka Károly (? - ?). Ezredes, a magyar királyi honvédelmi miniszter képviselője az Országos Vitézi Székben.

Tomcsányi Kálmán (? - ?). ???

∙ Vitéz sepsibaczoni Toókos Gyula (Vajasd, 1883. április 2. – Debrecen, 1958. május 30.). Tábornok, vitézi törzskapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Tóth Ferenc (? - ?). Hadirokkant. 1926-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz báró bukove-brdoi és ujsciei Ungár Károly (Budapest, 1892. január 30. – Marcali, 1975. július 23.). Vezérőrnagy, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Urai Uray István (?, 1880. ? - ?, 1961. ?). A kormányzói kabinetiroda főnöke, a Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztjének tulajdonosa.

∙ Dr. Uzdóczy-Zadravecz István (Csáktornya /ma: Horvátország, 1884. július 20. – Zsámbék, 1965. november 13.). Tábori püspök.

∙ Vitéz Vannay László (Arad /ma: Románia, Túrócszentmáron /ma: Szlovákia, ? 1898. július 21. - Budapest, 1945. február 11.). Őrnagy, különítményes tiszt, a „Vannay-zászlóalj” parancsnoka. 1924-ben avatták ünnepélyesen vitézzé, 1934-ben törölték a Vitézi Rend tagjai közül. Szálasi alatt visszakapta vitézi címét! A Budapestről történő kitöréskor hősi halált halt.

∙ Dr. vitéz Vass Elek (? - ?). ???

Vass József (Sárvár, 1877. április 25. – Budapest, 1930. szeptember 8.). Kalocsai nagyprépost, közélelmezési miniszter, vallás- és közoktatásügyi miniszter, népjóléti és munkaügyi miniszter.

∙ Vitéz Vass-Wiblinger Jakab (Moha, 1871. – Baden / Ausztria, 1928. május 3.). Tábornok, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja. 1928-ban nyilvánították vitézzé.

∙ Vitéz Vasváry László (Huszt / ma: Ukrajna, 1886. december 8. - ?). Százados, ideiglenes vitézi Főszéktartó. 1922-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Vattay Antal (1930. január 7-ig Vetter) (Sopron, 1891. augusztus 13. – Budapest, 1966. november 2.). Altábornagy, a Kormányzó Katonai Irodájának főnöke. 1929-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. nagycsepcsényi és muthnai Vladár Gábor (Bia, 1881. október 14. – Budapest, 1972. július 19.). Az igazságügyi miniszter képviselője az Országos Vitézi Székben, Igazságügyi miniszter).

∙ Vitéz kovásznai Vén Zoltán (Bodola / ma: Románia, 1893. ? - ?). Ezredes, aranysarkantyús vitéz. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz Vida Gyula (Marosvásárhely /ma: Románia, 1886. március 12. - ?). Vezérőrnagy, vitézi törzskapitány. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Vitéz nemes Vörös János (Csabrendek, 1891. március 23. – Balatonfüred, 1968. július 23.). Vezérezredes, a Honvéd Vezérkar Főnöke. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Báró Weisz Manfréd (Pest, 1857. április 11. – Budapest, 1922. december 25.). Nagyiparos.

∙ Vitéz báró Willerding Rezső/Rudolf (Budapest, 1866. január 1. – Sopron, 1928. augusztus 27.). Gyalogsági tábornok, hadsereg főparancsnok, a Katonai Mária Terézia Rend lovagja. 1921-ben avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Dr. báró zalánkeméni Wlassics Gyula (? - ?)

von Wittelsbach, Elisabeth Amalie Eugenie („Sissi”) (München / Németország, 1837. december 24. – Genf / Svájc, 1898. szeptember 10.). I. Ferenc József felesége, osztrák császárné, magyar királyné.

∙ Vitéz Zirczy József (született: Gfellner) (Budapest, 1889. szeptember 11. – Graz / Ausztria, 1972. október 20.). Csendőr ezredes, vitézi székkapitány. 1923-ban avatták ünnepélyesen vitézzé.

∙ Gróf Zrínyi Miklós (Ozalj / ma: Horvátország, 1620. május 1. – Kursanecz / ma: Horvátország, 1864. november 20.). Hadvezér, költő, politikus.

Szent Zsigmond (Sigismund) (?, ~470 – Orléans / Franciaország, 524. május 1.). A róla elnevezett kápolnában avatták vitézzé 1921-ben az első vitézeket.

∙ Vitéz Zsilinszky Gábor (Békéscsaba, 1888. február 18. – São Paulo / Brazília, 1953. április). Vegyészmérnök, Bajcsy-Zsilinszky Endre öccse. 1936-